Az EPS, amit kiváló hő és hangszigetelő képessége miatt elsősorban az építőipar használ, ránézésre egyszerűnek tűnik: fehér golyók tömbökbe, táblákba rendezve, de a helyzet ennél azért összetettebb…
Az alapanyag
Az alapanyag, a polisztirol egy kőolajipari melléktermék. A polisztirol gyöngyök raklapra erősített dobozokban, oktabinekben érkeznek az üzembe.
Hol járunk? Szegeden, az egyik legnagyobb és legmodernebb technológiát alkalmazó hazai gyártó, a Carboland gyárában.
A homokszem méretű polisztirol golyókba előzetesen egy reaktor segítségével pentán gázt juttattak, ezt a gázt “tágítják” a gyártás során, amíg csak lehet. Kezdésképp a habosító gépbe engedik a polisztirolt, majd a golyókra forró gőzt engednek. Ennek hatására a bezárt pentán halmazállapotot vált és belülről feszíti, tágítja a rugalmas polisztirol köpenyt. A folyamat során az apró gyöngyök 30-szoros méretűre nőnek, így születnek a jól ismert fehér golyók.
Eddig volt tehát polisztirol, most pedig lett kitágult, azaz expandált polisztirol, ennek a rövidítése az EPS.
A habosító gépen belül keverőpálcák forognak, a keverésre azért van szükség, hogy megakadályozzák a golyók összetapadását. Ez itt még nem cél, később viszont, a tömbösítésnél már az lesz. Vagyis lesz még egy habosítási kör, épp ezért, ami itt zajlik, azt előhabosításnak nevezik.
Amikor az előhabosítás végbement, a golyók némi szárítás után gigantikus méretű zsákokba kerülnek. Így látványos igazán, hogy mit jelent a harmincszoros méretnövekedés a gyöngyök esetében.
Az egy napos pihentetés, szárítás után a polisztirol golyók köpenye felkeményedik, jöhet a tömbösítés. A tömbösítés során 4 X 1 méteres téglatesteket, tömböket gyártanak a golyókból.
Tömbösítés
A tömböltés, ahogy már volt róla szó, lényegében második habosítás, hisz itt is a forró gőzé, a hő hatására halmazállapotot váltó pentán gázé és a táguló polisztirol köpenyé a főszerep.
A golyókat a zsákokból levegőtranszporttal a tömbösítő kamrába juttatják. Az előhabosítás után maradt még némi pentán a golyók belsejében, ez kezd el dolgozni a beadagolt 180 fokos forró gőz hatására.
Mivel itt a kamrán belül nincsenek “keverőpálcák”, a szabadon növekvő polisztirol golyók először kitöltik az üres teret, majd egymáshoz tapadnak, a térfogat-növekedésnek csak a tömbösít kamra fala szab határt. Utolsó lépéseként kivákumozzák a kamrából a gőzt, majd nyílik az ajtó és feltűnnek a hatalmas, fehér tömbök.
Végső gyártási lépések
Nagyjából két hetes pihentetés után a tömböket targoncával egy másik terembe viszik, itt kerül sor az utolsó fontos technológiai lépésre, a szeletelésre-méretre vágásra. Mindezt azonban megelőzi egy hámozás. A hámozást 300-400 fokra hevített húrokkal végzik és azért van rá szükség, hogy kialakuljon a téglatestek végső, tökéletesen párhuzamos, merőleges geometriája.
A hámozásnál keletkező hulladék nem vész kárba, 100%-ban újrahasznosítható, a tömbesítésnél ugyanis hozzákeverik a szűz anyaghoz. A végső lépés itt a méretre vágás, nyilván a felhasználási területtől függően.
Név, szag, feltalálás, felhasználás
A polisztirol egy “műanyag”, de van természetes megfelelője, a sztirol. A sztirolt 1831-ben izoláltak először, fakéregből. A fakéreg mellett egyébként például az eper, a sör, a bor, a kávészemek, a fahéj, de bizonyos magvak is tartalmazzák a gyantaszerű anyagot.
A polisztirolt ehhez képest nyersolajból állítják elő polimerizációval. A pici apró gyöngyök a pentán hajtógáz hozzáadása révén lesznek habosíthatók, “expandálhatók”. Egyébként aki ismeri az anyagot, annak biztos rémlik, hogy főleg a frissen elkészült EPS tábláknak van egy tipikus illata-szaga, ez maga a pentán gáz.
A polisztirolt a múlt század elején fejlesztették ki és hogy az anyag megjelenése mekkora jelentőséggel bírt, azt jól mutatja, hogy az EPS szülőatyjának is tekinthető, német vegyész Hermann Staudinger 1953-ban Nobel-díjat kapott a polimer műanyagok területen végzett kutatásaiért.
Az anyagot főként az építőipar használja, mert kiváló hőszigetelő. De miért az? Azért mert a tömbösítő kamrában a gyöngyök cellákba rendeződtek, a cellák közé levegő szorul, a bezárt levegő pedig kiválóan szigetel.
És ha már cellázunk, egy érdekesség. A szocializmus idején jellemző volt, hogy egy-egy ipari, gyártási területen csak egy-egy állami vállalt volt jelen, az 1980-as évek végéig EPS-t is lényegében csak egy cég gyártott, ez volt a Hungarocell. Innen ered a máig használt ragadványnév és mostmár azt is tudjuk, mire utal a cell végződés.
Itt most egyelőre ennyi, de ha megnézitek a Hogyan készül? videót, akkor kiderül például az is, miért gyártanak a fehér mellett szürke tömböket, milyen kísérleteket végeznek a szegedi laborban, milyen lépéseknek köszönhetően lesz kiváló hangszigetelő az anyag és mit kezdenek az EPS-sel a színházak vagy épp az épületszobrászok.
/A cikk és a videó a Carboland támogatásával készült./
Gyetván Csaba blogja 