Hogyan készül? A Lipóti parasztkenyér

Hogy a kenyérnek mekkora szerepe van az emberiség kultúrájában azt kár is ecsetelni, elég csak ha az olyan ma is használatos kifejezésekre gondolunk, mint a “mindennapi kenyér” vagy a “kenyérre való”.

A tradícionális parasztkenyér

Ugyan a modern táplálkozási iránymutatások csak a különböző csökkentett szénhidráttartalmú, gluténmentes, stb. kenyerekkel szemben megengedőek,  a hagyományos, több kilós parasztkenyereknek is nagy divatja van manapság. Ha pedig parasztkenyér, akkor mindenkinek azonnal a Lipóti Pékség ugrik be, mondhatjuk, hogy miattuk vált újra népszerűvé “nagyanyáink kenyere”.

Elmentem hát Lipótra, hogy megnézzem, hogyan készül modern körülmények között a régi, házi kemencékben sütötthöz hasonló kenyér. Ezt a lenti videóban megnézhetitek, de ha már itt jártam, szétnéztem picit jobban abban a péküzemben, ahonnan naponta 65000 db pékáru kerül ki.

Kalács és bukta készül

Lehet, hogy csak nekem volt meglepő, de a fonott kalácsok és a bukták ugyanabból a kelt tésztából készülnek. A fonott kalács esetében először egy kiflisodrószerű gép szálakat készít, aztán emberi kezek fonják elképesztő ügyességgel és gyorsasággal össze ezeket a szálakat. Itt végre kiderült az is, hogy a kalács teteje azért csillog, mert sütés előtt tojáslével permetezik be.

A bukták közül természetesen a gyümölcsízzel töltött verzió a legnépszerűbb. A gyümölcsízről eddig annyit tudtam, hogy valamiféle kemény lekvár a bukta közepén, Lipóton azonban bővültek az ismereteim. A gyümölcsíz tulajdonképpen egy cukor hozzáadásával besűrített, majd áttört, konzervált gyümölcs, amit főképp cukrászatok számára gyártanak, mert sokáig eltartható, könnyen vágható és kenhető. A vegyes gyümölcsízek többféle gyümölcsből, például málnából, szilvából készülnek és a hozzáadott ételszínezéktől pirosak.

Az idősebbek Hitler szalonnaként ismerik, ez az elnevezés pedig állítólag onnan származik,hogy a II. világháborúban a várható éhezési problémák megoldására Hitler arra utasította a vegyészeit, kémikusait, hogy készítsenek valami olyan táplálékot, ami eláll, jól tárolható és szállítható, energiában és tápértékben is gazdag. Ez lett a gyümölcsíz. Mármint a legenda szerint. A bukta neve egyébként szláv eredetű, a buchta szó Csehországban és Szlovákiában is kalácsot jelent.

A kakaós csiga és egyéb levelesek

A leveles tésztáből készült péksütemények királya természetesen a kakóscsiga. Egy nemrég készített felmérés szerint 90 millió!!! darab kakaós csigát fogyasztunk évente idehaza. Brutális. Mondjuk ha azt veszem, hogy ezen a forgatási napon csak én ötöt, hatot megettem, annyira már nem is:).

Leveles tésztából készül a sajtos croissant is, ez még nem meglepő, az már inkább, hogy a kakaóscsigához hasonlóan ennek is édes a tésztája. Állítólag azért, mert így remekül ellensúlyozható a füstölt sajt sós íze.  A croissant eredetével kapcsolatban is van “legendaszagú” történet. Buda várának 1686-os visszafoglalásakor a magyar pékek boldogságukban állítólag félhold alakú péksüteményeket sütöttek, ennek alapján vannak akik azt állítják: a croissant nem is francia, hanem magyar eredetű.

Ez a kenyér kissé pityókás

A kenyér részlegen a pityókás kenyér készítéséről derült ki pár újdonság. Azért, hogy a kenyér hosszabban megőrizze a “nedvességét”, puhaságát, régen főtt, tört burgonyát raktak a tésztájába. Ezt Erdélyben alkalmazták /és alkalmazzák leginkább, ahol pedig a burgonyát a mai napig pityókának hívják, innen az elnevezés. A nagyobb üzemekben modernebb pékségekben már a “pityókát” burgonyapehellyel helyettesítik, de a “nedvességbenntartó” hatása ennek is megvan.

Ha szereted a Hogyan készül? tartalmakat, kövess a Facebookon, az Instagramon és a Youtubeon is.

/A cikk a Lipóti támogatásával készült./