Lássuk be, az extrudálás nem tartozik azon gasztro kifejezések közé, amelyek hallatán egyből összefut a nyál a szánkban, de ha valami lehet ronda és finom, akkor “fura nevű “és finom is lehet.
Az extrudálás
Valahogy úgy képzelem, hogy amikor a 80-as években megjelentek Magyarországon az extrudált élelmiszerek, a technológia hazai úttörői azt mondták: egyelőre magyarosítsuk az angol “extrude” szót, később meg majd kitalálunk valami jobbat, de végül így maradt.
Az extrude egyébként “kinyomást, kisajtolást” jelent és nagyjából össze is foglalja az eljárás lényegét, ami tömören annyi, hogy a vízzel és sóval elkevert (gyakorlatilag bármilyen) gabonalisztből álló pépet az extruderben felhevítik, majd egy szűk nyílásonát át kisajtolják. Ennél ezt bővebben most nem részletezem, úgyis benne van minden a lenti “hogyan készül?” videóban, inkább foglalkozzunk olyan érdekességekkel, amik a videóba nem fértek be.
Az Abonett és a fogyás
Egy termék szempontjából szerencsésebb helyzet talán nincs is annál, mint mikor olyan ismertséggel rendelkezik, hogy a fogyasztó vele azonosítjá az egész termékkategóriát. Ilyen például mikor a fúrógép helyett a “Hiltit”, a láncfűrész helyett pedig a “Stihlfűrészt” vesszük elő a szerszámok közül, de pont ugyanilyen, ha ránézünk az extrudált kenyérre és azonnal az Abonett márkanév jut eszünkbe.
Ehhez általában az kell, hogy a termék jóval a versenytársak megjelenése előtt kerüljön bevezetésre, de azért a szerencsés időzítés sem hátrány. Az Abonett esetében mindkettő megvalósult, hisz amikor Abonyban(!!!innen a név) egy volt TSZ helyén a 80-as évek elején elkezdték gyártani Abonett néven az extrudált kenyeret, még nem sokan találkoztak itthon hasonlóval, tehát abszolút úttörő volt a termék.
Az időzítés pedig azért volt szerencsés, mert épp ebben az időben kezdett világmozgalommá válni a Schwarzenegger által fémjelzett testépítős-fitnesses életérzés, ami révén egyre inkább előtérbe kerültek a kalóriaszegény élemiszerek.
Összetevők
A gépek modernizációján túl a gyártásban igazán jelentős változás nem történt az elmúlt 30 évben, de ha egy valamit ki kéne emelni, akkor az az alapanyag lenne. Kezdetben ugyanis még finomított lisztből készült az Abonett, ma már viszont helyben őrlik a gabonát, ez pedig lehetőséget ad arra, hogy darálás során ne hántolják le a csírát és a héjat, ezáltal pedig teljes kiőrlésű liszt lehet az alapanyag. (A nagyipari, vagy finomított liszteknél ezeket eltávolítják, mert a gyártás hatékonyságát nagyban csökkentik.)
Ha gabonákról beszélünk, a gluténkérdés mellett sem lehet manapság szó nélkül elmenni, mert nagyjából minden tizedik ember gluténérzékeny Magyarországon. Hókuszpókusz, avagy gluténeltávolítási eljárás az Abonettnél sincs, viszont van jó pár termék, ami olyan gabonából készült, ami nem taralmaz glutént, ilyen például a kukorica, vagy épp a köles. És ezzel át is térhetünk a kölesgolyóra.
A kölesgolyó
Az imént egyedül a köles miatt írtam azt, hogy szinte az összes gabona teljes kiőrlésű, a kölesnek ugyanis annyira vastag a héja, hogy muszáj eltávolítani őrlés előtt. Teljes kiőrlésű tehát nem lehet, csupa egyéb jó tulajdonsága miatt viszont egyértelműen a köles az elmúlt évek (újra)felfedezett “sztárgabonája”. Magas a rosttartalma, könnyen emészthető, salaktalanító hatású és ahogy már volt róla szó, nem tartalmaz glutént, érthető, hogy miért lett annyira felkapott rágcsálnivaló a kölesgolyó az utóbbi években.
Az eljárás, amivel készül itt is az extrudálás, csak itt a gabonánk a köles, a folyamat végén pedig nem egy téglalapot, hanem egy golyót kapunk. Ám hogy pontosan hogyan zajlik mindez és hogyan kerül fel a golyó felületére például a mogyoró ízesítés azt nem árulom el, de szerencsére az alábbi 8 perces “hogyan készül?” videóból ez is kiderül:).
Ha szereted a Hogyan készül? tartalmakat, kövess a Facebookon, az Instagramon és a Youtubeon is.
/A cikk és a videó az Abonett támogatásával készült./
Gyetván Csaba blogja 