50 éve szinte ugyanúgy készül a Túró Rudi

Talán nincs olyan történet, amit ne írtak volna le az elmúlt 50 év alatt a Túró Rudiról, így most csak címszavakban a legérdekesebbek, aztán pedig némi saját benyomás, végül pedig a videó.

Érdekességek az elmúlt 50 évből

• 1968-ban jelent meg a Túró Rudi Magyarországon, tejipari mérnökök hozták az ötletet egy szovjet tanulmányútról.
• A Szovjetunióban Glazirovannij szirok, azaz “mázas sajtrudacska néven futott a termék, amit itthon Túró Rudivá fejlesztettek.
• A név innen nézve telitalálatnak tűnik, akkoriban viszont voltak, akiknek nem tetszett, a Hírlakpiadó hirdetési felelőse például erkölcstelennek találta és nem jelentette meg a Túró Rudi hirdetését.
• Kezdetben két helyen folyt a gyártás. A keleti országrészt Mátészalkáról látták el Túró Rudival (a Pöttyöst most is itt gyártják), míg a nyugati országrészt Marcaliból.
• Akik szerint már nem olyan a Túró Rudi íze mint régen, azok talán nem is tudják, de tulajdonképpen az erjedt túró ízét sírják vissza. A 60-as, 70-es, 80-as években ugyanis még nem voltak olyan minőségű utak mint manapság, a logisztika sem volt túl fejlett és a hűtött teherautó sem volt alap, így a Rudi gyakran már nem túl friss állapotban, erjedten érkezett a boltkba.
• A Túró rudi csomagolása a kezdetektől pöttyös volt, de először még egy copfos kislány fej is szerepelt a csomagoláson. Kezdetben egyébként még kézzel hajtogatták rá a csomagolópapírt, ettől a Túró Rudi, úgy nézett ki, mint a szaloncukor.

Az üzem, ahol minden pöttyös

A legfőbb benyomásom a mátészalkai üzemmel kapcsolatban az, hogy annak ellenére, hogy immár egy multinacionális vállalat a tulajdonos (FrislandCampina),  sikerült megtartani az üzem “lelkét” és ezt nagyon jó volt átélni.

A Túró Rudi fogalom, egy olyan termék, amihez mindenkit köt valamilyen – nem csak gyerekkori – élmény Épp ezért volt jó látni, hogy a modern gépek, a mindenek feletti biztonság és higinia mellett nagyon sok maradt a “régiből”.

Külsőleg az üzem azon túl, hogy pöttyös a bejárata, teljesen átlagos, a pöttyös terítős, pöttyös függönyös ebédlő kifejezetten retro és az üzemben is maradtak hagyományos gépek. A rudikat például a mai napig hegedűhúrral vagdossák méretre (kezdetben ezt emberi kezek végezték, ma már gépiesített a folyamat, de a húr megmaradt).

Hogyan készül?

A dolgozókon is nagyon lehet érezni, hogy tisztában vannak azzal, hogy nemzeti “kincset” ápolnak, de közülük is kiemelkedik Mészárosné Végh Kati, aki már 22 éve dolgozik az üzemben ( és már könyvet is írt a gyártásról). Vidámságával, közvetlenségével, szakértelmével szerintem megtestesíti mindazt, amit a Túró Rudi jelent, természetesen ő vezetett végig az üzemen. Jó tanács: az alábbi videót csak az nézze meg, akinek van a közelében Túró Rudi:).

Ha szereted a Hogyan készül? tartalmakat, kövess a Facebookon, az Instagramon és a Youtubeon is.

/A cikk és a videó a FrieslandCampina támogatásával készült./