Az emberiség kétharmada számára a rizs jelenti az első számú gabonát, egy kínai közmondás szerint pedig minden tányéron hagyott rizsszem egy évvel rövidíti meg az életünket.
A rizs nem csak a Távol-keletről jöhet
Mivel a rizs vízi növény, termesztéséhez nagy meleg és sok csapadék kell, ezeknek a feltételeknek pedig leginkább azok a távol-keleti, szubtropikus területek felelnek meg, ahol a rizs őshonos. Ettől függetlenül Európában (például Olaszországban) is jelentős a termelés, de nálunk, az Alföldön is található közel 3000 hektárnyi rizsföld.

Éves rizsfogyasztás tekintetében viszont jócskán le vagyunk maradva Ázsiához képest: Míg Magyarországon 4-5 kiló az egy főre jutó éves rizsfogyasztás, addig Japánban ez 60 kg/év, Sri Lankán 100 kg/év, Burmában pedig csaknem 200 kg/év.
A rizst egyébként a szegények táplálékának is tartják, hisz azokban az országokban, ahol az étkezésre jutó összeg napi egy dollár alatt van, többnyire a rizs a fő (az egyetlen) táplálék.

Ott, ahol a rizs a fő tápanyagforrás, szinte kizárólag barna rizst fogyasztanak, hisz ez számít természetesnek. A “barna” jelző nem egy fajtára, hanem a feldolgozás módjára utal: a rizst csak a külső héjától, a pelyvától tisztítják meg, a jelentős tápanyagtartalommal rendelkező barnás, belső héj, a korpa a rizsszemen marad. (Úgy, mint a teljes kiörlésű gabonák esetében).
Barna rizs vs. fényezett rizs
Idehaza főként fényezett, fehér rizst fogyasztunk köretként. Ez abban különbözik a barna rizstől, hogy “fényesítik”, azaz még a termelés helyén megtisztítják a külső és a belső héjától is. A fényezett rizs éppen ezért gyorsabban megfő, a barna rizs főzéséhez viszont nem kell só.

Népszerű rizsfajta még idehaza a kerek szemű rizs, az arborio, ami főként sushihoz, rizottóhoz és tejberizshez remek, indiai éttermekben pedig leginkább basmatival találkozhatunk. A basmatit a világ legjobb rizsének tartják, Indiából származik, 1200 méteres magasságban terem a Himalája tövében. Íze kiváló, ezt állítólag annak köszönheti, hogy az ültetvényeket a Himalájáról lezúduló gleccserek táplálják. Illata is jellegzetes, a basmati szó egyébként hindu nyelven annyit tesz: illatok gyöngye. Szemei vékonyak és kecsesek, nem véletlenül mondják a basmatira, hogy a rizsek királynője. (A szintén népszerű jázmin rizs a basmati egyik alfajtája.)

A rizs tápértéke kivételes
Nem csak általában a változatos táplálálkozás miatt fontos, hogy együnk gyakran rizst, hanem azért is mert a rizs tápértéke egészen kivételes. Esszenciális aminosav-összetétele miatt biológiai értéke az állati fehérjékhez hasonlítható, nagyon gazdag nyomelemekben és ásványi anyagokban. A rizs szénhidrátjai alacsony glikémiás-indexűek, ezért a rizsfogyasztás a vércukor-háztartás szempontjából kedvező és mivel a rizs szénhidrátjainak jelentős részét az emberi szervezet nem képes feldolgozni, 100 gramm főtt rizs jóval kevesebb kalóriát tartalmaz, mint ugyanennyi főtt tészta. Emellett a rizs gluténmentes, azaz gluténérzékenyek is fogyaszthatják.
Hogyan készül?
A hogyan készül? videó miatt a Csehország déli részén található Luhacovicébe utaztam el, itt található ugyanis a térség egyik legnagyobb rizsfeldolgozó üzeme. A hosszúszemű fehér, fényezett rizs Kambodzsából érkezik heti két alkalommal, ám, hogy mi történik vele az üzemben amíg a főzőtasakba kerül, azt már nem írom le, a videóban benne van.
Ha szereted a Hogyan készül? tartalmakat, kövess a Facebookon, az Instagramon és a Youtubeon is.
Nem gondoltam, hogy Magyarországon termesztenek rizts.
KedvelésKedvelés