A fogfájás egyidős az emberiséggel, így tulajdonképpen a fogorvoslás is az, bár a gyakorlatban mindez sokáig egyet jelentett a sajgó fog valamilyen kíméletlen módszerrel való eltávolításával.
A fogászat egyike azon tudományoknak, amelyek a legtöbbet fejlődtek az elmúlt évtizedekben, de ez nem véletlen, a fogászat ugyanis egy extrém gyorsan növekvő és óriási potenciállal rendelkező üzletág is egyben. És ahogy sok más területen, itt is a digitalizáció és az új alapanyagok megjelenése hozta és hozza folyamatosan az innovációt.
Hogyan készül(t)?
Egy menthetetlen, de nem kihúzásra ítélt fog esetében még pár évvel ezelőtt is az volt a bevett eljárás, hogy lecsiszolják, ha úgy tetszik preparálják, azért, hogy végleges megoldásnak tekinthető kerámiasapkát húzzanak rá. A korona (több fog esetében a híd) azért javarészt még most is így készül, érdemes tehát röviden végigfutni a lépéseken. Miután a páciens túl van a preparáláson, egy fémkanálba helyezett szilikonba harap és az így kapott minta alapján elkezdődik a pótlás felépítése. A megszilárdult szilikonba (negatívba) gipszet öntenek, ezzel megvan a száj egy az egyes modellje, majd a gipszmodellen a csonk alapján készül el az a fémváz, amire több lépésben kerámiaporból kerámiarétegeket égetnek.
Már-már űrtechnika
Ahogy a lenti videóból is kiderül, a fogpótlások modern formája lépéseiben hasonlóan készül, ám az ördög, mint mindig, itt is a részletekben rejlik. A szilikonos mintavétel például ma már sok helyütt a múlté, egyrészt, mert kellemetlen. Akinek már része az “élményben”, az tudja, milyen érzés percekig összeszorított fogakkal ülni, de a java mégiscsak akkor jön, amikor a megszilárdult anyagot a fogorvos elkezdi kimozgatni a szájból. Emellett, az eljárás jellegéből adódóan, a szilikonos mintavétel pontatlansággal járhat, ha pedig a levett minta nem pontos, akkor ismételni kell.
A szilikonos mintavétel helyett ma már sok helyen a scanneléses lenyomatvételt alkalmazzák, aminek során a fogorvos egy úgynevezett oral scanner-rel “filmezi” körbe a páciens szájüregét. Mivel a szájról alkotott digitális kép élőben követhető a monitoron, sőt a rendszer színekkel azt is jelzi, ha egy adott terület detektálása befejeződött, a pontosság 100%-osnak tekinthető. Az eljárás emellett kényelmes is, arról nem beszélve, hogy az életünket éppen alapjaiban megváltoztató járványhelyzet minden bizonnyal a fogászatra is hatással lesz: a szilikonos mintavételhez hasonló, fizikai kontaktusra épülő, de digitálisan már kiváltható folyamatok napjai minden bizonnyal meg vannak számlálva.
A cirkon az új porcelán?
A mintavételt követően tehát egy digitális adat keletkezik a problémás területről, ennek megfelelően a fogtechnikus sem egy szilikon mintán kezd el dolgozni, hanem a számítógép monitorja előtt ülve építi fel pótlás – még mindig csak – digitális vázát. Ha ez megvan, jöhetnek a fizikai kidolgozás lépései, azaz a korona, vagy híd elkészítése.
Ma már a tudomány leginkább abba az irányba halad, hogy a korábban vázolt fázisok (gipsz, fémváz, kerámiarétegek) helyettesíthetők legyenek egyetlen lépéssel avagy egyetlen anyaggal. Jelenleg úgy tűnik, erre ideális megoldás lehet a cirkon, avagy a cirkónium, ami a porcelánhoz hasonlóan egy nagy szilárdsággal bíró és kémiailag igen ellenálló, monolitikus ásvány.
Nagy különbség azonban a porcelánhoz képest, hogy a cirkon tömbből a digitális adat alapján lézermaró géppel egy lépéssel elkészíthető a korona.
Érdemes még kiemelni: azzal, hogy digitális adat készül a fogról, 3D nyomtatással percek alatt készíthető egy ideiglenes pótlás is, míg a hagyományos módszer esetében a korona elkészülésének több hetes várakozási idejét többnyire kénytelen kipreparált és így nem túl esztétikus fogakkal végigcsinálni a páciens.
A dekorálás
Mivel a cirkon egy hófehér anyag, az utolsó lépése a dekorálás, vagyis a festés. Egészen zseniális volt látni, hogyan pingálja a fogtechnikus “fogszínűre” a koronát, még arra is ügyelve, hogy a fog természetes formájából adódó íveket, hajlatokat is láthatóvá tegye.
A folyamatot egyébként nehezíti, hogy az ecsettel felvitt árnyalatokat úgy kell belőnie, hogy az anyag majd csak az 1000 fokon történő, kemencés égetés után kapja meg azt a színt, ami leginkább passzol a páciens fogainak természetes árnyalatához. (Avagy a legkevésbé üt majd el azoktól. ) A folyamatot bemutató, teljes hogyan készül videó itt érhető el:
A cikk és a videó a VitalEurope támogatásával készült.
Gyetván Csaba blogja 