Így lett az ablakmosó gyárból pár nap alatt fertőtlenítő gyártó üzem

Aki próbált mondjuk március elején, a koronavírus hazai berobbanásakor fertőtlenítőszert vásárolni, az a “saját bőrén” érezhette, hogy mindez szinte mission impossible.

A jelenség persze nem csak Magyarországon volt tapasztalható és mivel a világ minden országa egyszerre kezdett az arcmaszkok mellett fertőtlenítőszereket is vadászni, félő volt, hogy az ellátás folyamatossága előbb-utóbb a közintézményeket, például a kórházakat, orvosi rendelőket vagy épp a patikákat is elérheti. Így merült fel, először csak lehetőségként, hogy a MOL “békeidőben” szélvédőmosót gyártó üzemegységét fertőtlenítőszer gyárrá alakítják.

Kenőanyag, ami nélkül megáll az élet

A Komárom-Esztergom megyei Almásfüzitő egy hamisítatlan ipari település, sokáig működött itt timföldgyár, kenőanyag gyártás pedig már 1906 óta folyik.

Szinte az első dolog, ami a kenőanyag gyárba lépve az emberrel szembejön, az egy hatalmas katonai betonbunker. És hogy miért van ez itt? A válasz roppant egyszerű: A kenőanyag kis túlzással az ipari termelés – így a gazdaság – lelke, hisz nincs olyan gép, aminek a működéséhez ne lenne szükség kenésre.

Ebből pedig az is következik, hogy háborús támadás esetén egy ilyen üzem a bombázások egyik fő célpontjává válna. De a bombázhatóság megnehezítése miatt vannak egymástól az indokoltnál nagyobb távolságra és jobban elszórva az egyes üzemegységek is. A kenőanyag gyár jelenleg a MOL-Lub Kft. égisze alatt működik és sok más mellett téli és nyári szélvédőmosó folyadékot is gyártanak itt. Ez jött épp kapóra, amikor a koronavírus megjelenésekor felmerült az igény a nagy tételben való, hazai fertőtlenítőszer gyártásra.

De mi köze az szélvédőmosónak a fertőtlenítőszerhez?

A téli szélvédőmosó azért jó alap a fertőtlenítő gyártáshoz, mert közel 70%-ban etil-alkoholt tartalmaz, ami nem csak a fagy ellen hatásos, de a vírusok ellen is. Keltek is szárnyra hírek március környékén arról, hogy élelmes kamionsofőrök felvásárolták az autópályák mentén a benzinkutak készleteit.

Vészhelyzetben, ha nagyon nincs más, felületek fertőtlenítésére még talán meg is teszi a szélvédőmosó, de mivel az alkohol mellett a tisztító hatásért felelős tenzideket és színezőanyagokat is tartalmaz, bőrfertőtlenítésre nagyon nem javallott.

Hogy miként zajlottak pontosan az előkészületek és az átállás, az a lenti videóban részletesen szerepel, de a lényeg, hogy először szükség volt egy formulára, majd miután ezt az üzem laborjában a WHO ajánlásai alapján, illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központ bevonásával kikísérletezték, a fertőtlenítőszert még engedélyeztetni is kellett.

Ez így leírva egyszerűen hangzik, de persze buktatók azért akadtak: az etil-alkohol helyett például kezdetben izopropil-alkohollal is kísérleteztek, de ezt aranyárban mérték a világpiacon, később pedig már elérhetetlenné is vált. Ez azonban rávilágított például arra, hogy hosszabb távon csak olyan alapanyagok jöhetnek szóba, amikhez hazai forrásból folyamatosan hozzá lehet jutni.

Két termék fejlesztése indult el egyidejűleg. Ezek közül nyilván a már részben tárgyalt felületfertőtlenítő volt az egyszerűbb eset. A kézfertőtlenítő receptjének esetében bonyolultabb volt a helyzet, itt ugyanis dermatológiai teszteket is kellett végezni. Az etil-alkohol mellé végül desztillált víz és hidratáló anygaként glicerin került még be.

Hogyan készül?

Onnantól, hogy megvan a recept, avagy a formula, a gyártás már szinte ugyanúgy zajlik, mintha szélvédőmosót gyártanának. Az összetevőket a megfelelő arányban hatalmas tartályokban összekeverik, majd zárt, rozsdamentes acél csőrendszeren a kiszerelő üzembe továbbítják, ahol letöltik. Az arányok természetesen nem publikusak, de az elmondható, hogy a bőr porózussága miatt a kézfertőtlenítő több alkoholt tartalmaz, mint a felületfertőtlenítő.

Almásfüzitőn kizárólag 2 literes kiszerelést gyártanak és mivel óránként 1000 flakont képes a négy fejes, dugattyús töltőgép letölteni, könnyen kiszámítható, hogy a kapacitás napi  50 ezer liter.

Kezdetben egyébként kizárólag a MOL az Operatív Törzzsel együttműködve a koronavírus elleni küzdelemben élen járó intézményeknek szállított Hygit, így például egészségügyi intézményeknek, kórházaknak, honvédségnek, rendőrségnek, közlekedési cégeknek, hulladékkezelőknek. Ekkortájt terjedhetett el a “filléres fertőtlenítő” elnevezés is, ami annyiban helytálló, hogy az említett a intézmények valóban nyomott áron kapják az anyagot. Az, hogy lakossági célra is gyártanak majd, csak azt követően merült fel, hogy maradt kapacitás a közintézmények kiszolgálásán túl.

Az alábbi “hogyan készül?” videóban nagyjából pont ugyanezekről esik szó, de ettől még érdemes megnézni, már csak amiatt a roppant kameraérzékeny mókuscsemete miatt is, aki az üzem bejáratnál fogadott.