Az üveggyártásról szóló filmek általában ott érnek véget, hogy az izzó olvadék különböző formában rideg üveggé dermed. Ám arról például, hogyan lesz a síküvegből hőszigetelt ablaküveg, vagy épp edzett, ipari üveg, már kevesebb szó esik, így most ezeken a sor.
Az üveg
Annak ellenére, hogy most nem az a lényeg, hogyan és miből készül az üveg, pár sorban érdemes összefoglalni, már csak azért is, mert nagyon érdekes legendák keringenek a felfedezés körülményeiről.
Az egyik szerint egy ókori főníciai hajóskaraván készített először üveget, méghozzá “véletlenül”. Történt, hogy a hajósok épp az ebédjükhöz készülődtek, a tengerpart homokjában rakott tűz mellett pedig arra lettek figyelmesek, hogy az edényeket támasztó kőzetdarabok (szóda) megolvadnak, majd az olvadék a homokkal keveredve zöldesszürke, áttetsző anyaggá, avagy “üveggé” dermed.
Más források ugyanakkor az egyiptomiakhoz kötik az első üveget, itt nagy sivatagi villámlásról és a hatalmas hő hatására megolvadó és csillámló, áttetsző anyaggá dermedő homokról szól a fáma.
A legendák azért jók, mert minimális alapjuk többnyire azért van. Ez a két történet például tökéletesen rávilágít a lényegre, azaz, hogy akár tengerparti homokból is előállítható üveg. A modern üveggyártás természetesen már nem sima homokot, hanem például szilíciumot és mellette még sok-sok adalékanyagot használ, de a lényeg mindig ugyanaz: az anyagot nagyon magas (1700 Celsius) körüli hőmérsékletre hevítik, aminek hatására annak egy izzó, folyékony és amorf anyag keletkezik. Ezt az olvadékot még izzó állapotában formára fújják, vagy síküveg esetében (és nekünk most ez a fontosabb) egy fémlapra öntik, majd hagyják megszilárdulni.
A szabászat
Miután a síküveg az üveggyárban elkészült, egy üvegfeldolgozóba kerül, én az egyik legnagyobb és legmodernebb hazai gyárban, a Szeged-Szatymazon található CE Glass-nél jártam. Az üvegtáblák 6-szor 3 méteres táblákban érkeznek ide, de már a szállításuk is egy külön történet, hisz csak speciális kialakítású teherautóval történhet. (A lenti videóban részletesen bemutatjuk az autót, itt most nem részletezném).
Az üvegtáblák a lepakolás után tároló állványokra, majd a szabászasztalra kerülnek, ahol megtörténik a méretre vágásuk. A szabászatasztalon a cél természetesen az, hogy egy táblából minél több hasznos anyag jöjjön ki és így minél kisebb legyen a veszteség. A folyamat logisztikája ezért természetesen igen komoly informatikai hátteret igényel, hisz akár 4-5 különböző megrendeléshez és kerülhet kivágásra üveg egyetlen táblából.
Bár minimális hulladék így is keletkezik, az üveg sok más mellett abból a szempontból is különleges anyag, hogy ez a hulladék nem veszteség. Minél nagyobb százalékban tartalmaz ugyanis az új üveg újrahasznosított üvegtörmeléket, annál jobb a minősége, így a gyártók igényt tartanak a feldolgozóban keletkező üvegcserépre.
A szabászat után két lehetőség adódik: Vagy hőszigetelt ablaküveg készül belőle, vagy feldolgozási lépések várnak rá, ezek lehetnek például edzés, festés vagy laminálás.
Az üvegfeldolgozás
Az üveg edzése hasonlóan zajlik mint az acél edzése, csak az anyag itt kevesebb időt tölt a kemencében és alacsonyabb (1000 helyett kb. 640 C ) hőfokon. Az edzés célja, az erősítés, ennek megfelelően a hőkezelést követően az üveg kb. hatszor erősebb, mint előtte. Az edzett üveget onnan lehet megismerni, hogy extrém módon hajlik, ha pedig törik, akkor inkább morzsalékosan, mint szilánkosan törik. Ezért is hívják biztonsági üvegnek. (A videóban vannak jó kis tesztek erre). Biztonsági okokból a nagy üvegfelülettel rendelkező épületekben csak edzett üveget szabad használni.
A festést, mint üvegfeldolgozási eljárást talán csak azért érdemes megemlíteni, mert szorosan összefügg az edzéssel. A felületre felvitt festékpor ugyanis a kemencében válik eggyé anyagában az üveggel. Azaz a festett üvegek többnyire hőkezelt üvegek is.
A harmadik feldolgozási eljárás a laminálás, ami rétegezést jelent. Az üvegiparban mindez úgy néz ki, hogy két vagy több üveglap közé speciális polimer fólia réteget helyeznek, majd a létrejövő szendvicset egy kemencében összesütik. Mivel ez a fólia hő hatására térhálósodik, így a hőkezelést követően már átátszó felületet kapunk, de emellett fontos, hogy az üveg ellenállóbb lesz a környezeti hatásoknak, a szélnek, a jégnek, az esőnek. A laminált üveget is gyakran használják ipari célra, hiszen nagy előnye, hogy ütésre sem esik szét, hanem csak repedés keletkezik. Egybként szinte pont ilyen technológiával készül az autók szélvédője is.
Amikor az üvegtábla a szabást követően nem esik át semmilyen feldolgozási lépésen, akkor többnyire ablaküveg lesz belőle.
Így készül a hőszigetelt üveg
Az ablaküvegtől nagyjából azt várjuk, hogy engedje át a napfényt és lehetőleg minél kevesebb hideget-meleget engedjen be vagy épp ki. Ez utóbbival azonban az a probléma, hogy az üveg önmagában nem túl jó hőszigetelő, rétegezéssel azonban mindez orvosolható.
A ma már szinte alapnak számító két rétegű üveget, szép lassan kiszorítja a még jobb hőszigetelő értékkel rendelkező három rétegű üveg. Mivel a hőszigetelt üvegnél az üveglapok közé zárt levegő adja a hőszigetelő képességet, a három réteg esetében “keletkező” két levegő cella még jobban szigetel. De természetesen még ez is fokozható, méghozzá úgy, hogy a levegő helyére argont töltenek. Az argon ugyanis a levegőnél lényegesen jobban szigetel: a számok nyelvén: ha van argon, akkor “1” az ide vonatkozó együttható, ha nincs, akkor pedig “1,3”.
Elsőre talán nem sokán gondolnák, de nagyon lényeges szerep jut azoknak az alumínium távtartóknak is, amik az üvegrétegek közé kerülnek. Ezek ugyanis belül üregesek, az üreges részbe pedig páramentesítőt töltenek, azért, hogy az üveglapok közé zárt levegőben található nedvességet megkösse. Ez a nedvesség ugyanis a hőmérséklet változás hatására kicsapódhat.
A hőszigetelt üveg összeállítása egyébként egy hosszú gépsoron történik, a gép funckcióit itt most nem részletezném, a videóban szépen bemutatásra kerül.
/A cikk és a videó a CE Glass támogatásával készült./
Gyetván Csaba blogja 