Így készül a szaloncukor

A reformkorban, amikor a karácsonyfa terjedni kezdett, a polgári lakások előszobájában, a szalonban állt a fa.

Állítólag Jókai Mór nevezte először “szalonczukkedlinek” az ágakon csüngő cukorkát. Ez németes hangzású név, akkortájt ugyanis még az egész Monarchia területén népszerű volt a szaloncukor, mára viszont gyakorlatilag csak nálunk maradt meg.

Nálunk viszont nagyon is: családonként két kg az átlagfogyasztás évente. (A statisztika évekkel számol, de ez adat inkább csak az év utolsó napjaira vonatkozik.)

Szaloncukor gyártás

A lényeg tehát: sok szaloncukor kell, a gyárak ennek megfelelően már nyáron nekiállnak gyártani.

A Lissé keszthelyi édességgyárában például közel 350 tonna szaloncukrot készítenek júniustól decemberig. A nagyüzem a nyári időszak, a karácsony előtti hetekben már az utolsó adagok készülnek, hisz ekkorra már boltokban kell lenni a szaloncukornak.

Bármilyen verzióról legyen is szó, a gyártás főbb lépései ugyanazok. Először a tölteléket készítik elő, amit aztán a gép garatjába adagolnak. Ezután egy formázóhenger megformázza a testet, avagy a corpust.

Amikor kész a corpus, jöhet rá a csoki. Ez az esetek egy részében tejcsoki, máskor étcsoki, alapvetően a tölteléktől függ, hogy melyik. Érdekes, hogy kezdetben a szaloncukor egy bevonat nélküli fondant volt, a csokimáz csak a 1960-es években kezdett terjedni. 

De vissza a gyártáshoz: a corpusra a csokit rá kell dermeszteni, ezért a szaloncukrokat végigküldik egy 10 méter hosszú, 9 fokos hűtőalagúton.

A pontos hűtési hőfok nagyon fontos, ha például ennél csak pár fokkal is hidegebb lenne az alagút, máris megváltozna a csoki kristályszerkezete.

Márpedig a csoki nem lehet keserű, nem lehet töredezett vagy matt, éppen ezért az sem mindegy milyen csokibevonót alkalmaznak. A Lissénél például az étcsokis verziókhoz Belgiumból importálják a csokoládét. Ha a csoki megdermedt, már csak a csomagolás van hátra.

A 60-as, 70-es években még sima fehér vagy épp ezüstös papírba csomagolták a szaloncukrot, de akkor még nem is versengtek egymással a márkák, lényegében a Konzum volt az egyetlen a piacon, ma már azért mindenki igyekszik kitűnni.

A zselés a király

Ma már ízből is millió féle van, mégis a hagyományos, zselés vezeti az eladási listát és töretlenül népszerű a kókuszos és a karamellás verzió is.