Így készülnek a legmodernebb térkövek

A térkő elnevezés alighanem akkor született, amikor még valóban kővel burkolták a köztereket, buszmegállókat, kerti utakat. Ma azonban kő helyett már itt a beton, de nem csak ez változott.

Aki kertes házban lakik, az életében (legalább) egyszer szembesül a térkőválasztás problémájával. Probléma persze inkább csak akkor van, ha nem jól döntünk, elég macerás és viszonylag költséges ugyanis feltúrni az egész kertet, majd újrarakni a térkövet.

Biharkeresztesen, a Viastein üzemében jártam nemrég a legújabb Hogyan készül? videóm a térkövekről szól), Magyarország egyik legmodernebb gyárában pedig a következőket tudtam meg a jó térkő fő ismérveiről:

Magbeton és felbeton

A térkő egy alapvetően két rétegből álló beton késztermék, ez a két réteg a magbeton és a felbeton. Mindkét réteg a jól ismert betonkomponenesekből, azaz kavicsból, homokból, vízből és cementből áll össze, ám más más recept alapján készülnek.

A magbeton kerül többnyire a föld alá, azaz nem látszik, ezért ehhez durvább szemcseszerkezeteket használnak. A felbeton az, amin járunk, amit koptatunk és ez az ami látszik, ez tehát finomabb szemcseszerkezetű homokból és kavicsból készül (és többnyire fehér cementből, hisz ezt színezni is kell).

Vibráció

Mivel a térköveknek az extrém terhelés mellett az extrém hőingadozást is bírni kell, nagyon fontos, hogy ne fagyjanak szét, azaz fontos, hogy ne kerülhessen víz a térkő kapillárisaiba. Mindezt vibrálással érik el, a magbeton és a felbeton részt külön-külön és együtt is megvibrálják. Ez a fázis tekinthető a térkőgyártás “lelkének”, hisz minél alaposabb a vibráció, annál tömörebb lesz a térkő.

A vibrálást végző berendezés annyira hangos, hogy a hangszigetelt csarnokon belül egy külön hangszigetelt terembe helyezték el azért, hogy ne zavarja az üzem a környéken élők nyugalmát.

Mindenhol vannak gyártási titkok, vagy féltve őrzött technológia, amit nem szívesen mutogatnak nyilvánosan. Itt a vibráló gép volt az, amit csak bizonyos szögből vehettünk fel és a végső anyag is csak úgy kerülhetett publikálásra, hogy a közeli képek alapján ne lehessen kiszámolni a “percenkénti vibrációszámot”.

Méret, szín

Mielőtt térkövet választunk fontos eldönteni milyen jellegű használatnak lesz kitéve, ha nem megyünk majd rá autóval, akkor például elég kisebbet venni.

A biharkeresztesi üzemben 4, 6, 8, 10 és 12 centi vastagságban készül térkő, de a 8 centi vastagságú már alkalmas buszpályaudvar burkolására is. A nagyobb lapok egyébként nyilván jobban mutatnak, ám ahol sok ívet kell lerakni, muszáj lesz kisebb kockákkal operálni.

Régebben színben sem volt túl széles a választék, ma azonban már gyakorlatilag bármilyen színt képesek kikeverni és így bármilyen minta lerakható, ám itt is érdemes előre gondolkodni és olyan mintát (vagy színt) válaszatni, amit biztos nem ununk meg 2 év múlva.

Hogyan készül a térkő?

Ennyit bevezetőnek, vagy kedvcsinálónak, az alábbi 10 perces videóból pedig kiderül például az, hogy

• hogyan érik el, hogy a beton – aminek egyébként normálisan 28 nap kéne – két nap alatt megkössön
• milyen teszteknek vetik alá a gyár laborjában a térköveket
• okoz-e kárt két driftelő BMW a térkövön és ha igen, milyet?

Ha szereted a Hogyan készül? tartalmakat, kövess a Facebookon, az Instagramon és a Youtubeon is.

/A cikk és a videó a Viastein támogatásával készült./