Annak ellenére, hogy az utóbbi években a tonhal igen felkapott lett, még mindig a szardínia a legnagyobb mennyiségben fogyasztott konzerv hal idehaza.
A szardínia a latin sardina szóból származik és az -ia végződés ugyan az Olaszországhoz tartozó Szardínia-sziget hatására jött létre, a halnak semmi köze sincs a szigethez. Még csak azt sem lehet mondani, hogy Szardínia környékén él a legtöbb a szardínia, merthogy igazán az adriai térség északi része, az Isztria gazdag szardíniában.

A halászati szezon februárban kezdődik, ám ilyenkor még nincsenek nagy fogások, a víz ugyanis még hideg és a halak túl közel vannak a tengerfenékhez. Csúcsszezonnak a nyár vége, ősz eleje számít, júliustól-novemberig havi húsz napot is kint töltenek a tengeren a halászhajók. Azért “csak” huszat, mert a halászat éjjel zajlik, a halakat pedig reflektorokkal csalogaják a hajó köré, telihod idején viszont a hold fénye “bezavar a reflektoros műveletbe”, nem érdemes kihajózniuk.
Az Adrián egyébként – mint ahogy a világ gyakorlatilag bármely részén – egyre nagyobb problémákat okoz a túlhalászás, így életbe lépett pár szigorú szabályozás. A “bébi halakat” például úgy védik, hogy nem lehet túl sűrű szövésű hálót használni, de maximálták a halászhajók által használható reflektorok erősségét is. A halászok egyébként a reflektor mellett például szonárt és műholdas technikákat is bevetnek a halrajok felkutatására, mégsem egyszerű az életük, ahogy ez a lenti videóból is kiderül.

A kifogott halat reggel egyből a halfeldolgozóba viszik, ahol azonnal elkezdődik a szardínia feldolgozása. Ez nagyjából annyit tesz, hogy eltávolítják a fejrészt, dobozba pakolják, megfőzik, olajat és sót adnak hozzá, lezárják és egy utolsó hőkezelés után mehet is a boltok polcaira a konzerv. Gyakori kérdés, hogy mi lesz a szálkákkal, mi lesz a hal gerincével? A rövid válasz az, hogy semmi. Az első hőkezelés során ugyanis gyakorlatilag ehető puhaságúra “olvadnak” a szálkás részek.
A folyamat nagyjából ugyanez a különböző ízesített verzióknál, csak az olaj helyett /mellett/ paradicsompüré vagy épp citromkarika kerül a dobozba.

A szardínia sok hasznos tápanyagot tartalmaz, gazdag például proteinben, A és B vitaminban, ásványi anyagokban, például magnéziumban, foszforban, kalciumban.
Sok izgalmas helyen jártam már Hogyan készül? ügyben, de a szardínia téma a top5-ben biztos benne van. Eleve izgalmas volt egy éjszakát egy halászhajón tölteni és ezáltal bepillantani a halászok fárasztó és kemény mindennapjaiba, de lehengerlő volt az is, amit Horvátország egyik legrégebbi halfeldolgozó üzemében, a Mirnánál láttam. Itt, Rovinjban készül egyébként többek között a magyar boltokból is jól ismert Eva szardínia. Minden további pedig a videóban.
Ha szereted a Hogyan készül? tartalmakat, kövess a Facebookon, az Instagramon és a Youtubeon is.
/ A cikk és a videó a Podravka támogatásával készült./
A paradicsomos szardínia a legjobb:)
KedvelésKedvelés
A halászok élete sem tűnik egyszserűnek.
KedvelésKedvelés