Reneszánszukat élik a fa padlóburkolatok, ám nagyon nem mindegy, hogy valami tényleg fából van, vagy csak fa hatású. Épp ezért a szöveges részben végigvesszük az alapokat, a Hogyan készül? részletek pedig maradnak a videóra.
Csaphornyos parketta, szalagparketta, lamella parketta
Meghatározás szerint parkettának csak az a padlóburkolat nevezhető, ami vagy teljes egészében fából van, vagy minimum 2,5 mm-es vastagságban tartalmaz a kopófelületén valódi fát. Ez azért fontos, mert ez a réteg biztosítja, hogy a felület felújítható, felcsiszolható lesz.
A csaphornyos parketta esetében a dolog egyszerű, ugyanis 100%-ban fából, méghozzá tölgyfából készítik (legalábbis a Mátraparkett gyöngyösi üzemében, ahol a Hogyan készül? videó miatt jártam).
Ez tekinthető egyébként a klasszikus parkettának, a neve pedig arra utal, hogy az oldalain csapokat és hornyokat alakítanak ki, ezzel kapcsolódnak egymáshoz a darabok.
Az aljzatkiegyenlítési technikák fejlődésével, illetve a parkettaragasztók megjelenésével (majd fejlődésével) a csap és a horony – és ezzel egy réteg – tulajdonképpen feleslegessé vált, így született a lamella parketta. Ennek vastagsága 10 mm, ami kb. fele a csaphornyos parketta vastagságának. Ez egyébként nem csak azért előny, mert így kevesebb a parkettánkénti fajlagos anyagráfordítás, hanem mert a vékonyabb burkolatot már könnyedén “átviszi” a padlófűtés.
A szalagparketta három rétegű, nem tömör fából készült padlóburkolat. Legfelső rétegét, a kopóréteget 3-4 mm vastagságú valódi fa alkotja, ennek révén pár alkalommal csiszolható, felújítható. A középső réteg az úgynevezett ellenhúzó, az alsó pedig egy furnérréteg. Az átlagvastagság a szalagparketta esetében is 10 mm körül van, azaz ideális padlófűtéshez.
A laminált padló azért nem szerepel az alcímben lévő felsorolásban, mert ez a tévhittel ellentétben nem számít parkettának. Felépítése hasonló a szalagparkettáéhoz, ez is többnyire három rétegből áll, a felső rétege viszont nem fa, hanem egy fa hatású műanyag filmréteg.
Érdemes még megemlíteni a svédpadlót, egyrészt mert népszerű, másrészt pedig mert a videóban is szó esik róla. A svédpadló gyártásánál a tölgyfa ugyanazokon a lépéseken esik át az üzemben, mint a parketta, csak mivel ennek a mérete jóval nagyobb, így nagyobb gépekre és nagyobb helyre van szükség a gyártásához. Fontos különbség még – és ez megint csak a méretbeli differenciából adódik – hogy míg a parkettát attól függően, hogy mennyi göcsöt és/vagy szíjácsot tartalmaz, osztályokba sorolják, addig a svédpadlót ezeketől megszabadítják és a helyüket javítják. (Sokan ezeket fahibának mondják, de mivel a göcsök és szíjácsok a fa természetes megnyilvánulásai, hibaként beszélni róluk hiba:).
Szintén fontos különbség, hogy míg a parketta felületkezelése – waxolása – lerakás után történik meg, addig a svédpadlóé itt az üzemben.
Hogyan készül?
Elsőre azt gondoltam, a parketta gyártás túl sok érdekességet nem tartalmaz, hisz a fűrésztelepről érkező, már méretre darabolt faanyag az üzemben csak pár “alakító” lépésen esik át, ám a látottak alaposan rám cáfoltak.
A gyöngyösi eleve azon kevés üzemek egyike, ahol még gyártanak hagyományos, csaphornyos parkettát, még hagyományos gépeken, épp ezért az üzemnek megvan a semmivel sem összetéveszthető “faüzemes” bukéja.
Ugyanakkor viszont jó volt lánti, hogy a régiek mellett a modern gépeknek is megvan a szerepe, illetve, hogy az osztályozásnál, vagy annak eldöntésénél, hogy melyik lesz a parketta színe, az emberi szemnél nincs pontosabb műszer.
Ennyit kedvcsinálónak, a Hogyan készül? videóban pedig szinte minden további részlet benne van a hagyományos csaphornyos parketta és a svédpadló gyártással kapcsolatban.
Ha szereted a Hogyan készül? tartalmakat, kövess a Facebookon, az Instagramon és a Youtubeon is.
Gyetván Csaba blogja 