A wc papír jelentőségét akkor érzi igazán az ember, ha “nagydolga” végeztével azzal szembesül, hogy kifogyott belőle. De vajon mit használtak elődeink wc papír helyett és miért halmozzuk fel járvány idején?
A papír
Nem túlzás kijelenteni, hogy a papír megjelenése a tudomány és a műveltség megjelenésével azonosítható, hisz amíg csak élő szóval lehetett átadni a tudományos megfigyeléseket, gondolatokat, addig terjedni is csak igen lassan tudtak. Volt persze kőtábla, cseréptábla, pergamen vagy épp papirusz, de ezeknek vagy magas volt az előállítási költségük vagy nem is álltak korlátlanul rendelkezésre.
A papírgyártáshoz rostok kellenek, kezdetben kenderből, lenből, gyapotból nyerték a rostokat, ám mivel ezeket az anyagokat használták egyre nagyobb mennyiségben ruhák szövéséhez is, más megoldás után kellett nézni. Egy ideig úgy tűnt, hogy a szintén erős és tartós rostokkal rendelkező, hulladék ruharongy hosszútávú megoldást jelenthet, ám mivel a papír iránti igény egyre csak nőtt, ez is zsákutcának bizonyult. Így jött képbe a fa és a belőle nyert cellulóz.
A legenda szerint a véletlennek és a természetnek köszönhető a felfedezés, na meg egy Seffer András nevű német tudósnak, akinek a kertjében sétálgatva egy fészkét építgető darászon akadt meg a szeme. Az tűnt fel neki, hogy a darázs nedves farostokat hord at “építkezésre”, a farostok pedig idővel tartós, vékony, papírszerű anyaggá száradnak.
“Nagy dolgok” és a higénia
Kezdetben tehát csak információhordozóként szolgált a papír, a nagy dolgok végeztével a rómaiak például tompára csiszolt cserépdarabokat, Japánban pálcika szerű botokat, de sok helyütt a világban mohát, szalmát vagy épp kukoricacsuhét alkalmaztak e célra. Hogy kinek a nevéhez köthető az első, mai értelemben vett wc papír, arról ellentmondó információk keringenek, de az biztosnak tűnik, hogy az Egyesült Államokban jelent meg először a higiénés papír ezen formája, az 1850-es évek környékén. Ahhoz képest ez viszonylag későinek mondható, hogy Angliában vízöblítéses (angol) wc-t már az 1600-as években használtak.
Hogyan készül?
A gyártás folyamatát a Vajda Papír dunaföldvári üzemében mutatták meg nekem, ez ma a legnagyobb és valószínűleg legmodernebb magyar papírgyár.
Az alapanyag, a cellulóz kartonszerű ívekben érkezik a cellulóz üzemből, több féle rostszálakkal. Ez utóbbi azért lényeges, mert a konyhai papírtörlő esetében például, ahol a nedvszívás a fontos, hosszabb rostok kellenek (erre ideális a fenyő), míg a wc papír puhaságának az eléréséhez a rövidebb rostok az ideálisak (erre jó például az eukaliptusz). A fát egyébként a legnagyobb üzemek ma már kizárólag felelős erdőgazdálkodásból nyerik, azaz olyan erdőkből, amiket eleve papírgyártási céllal ültettek.
A gyártás első lépése a pulperezés, avagy a pépesítés. Ennek során hatalmas kádakban víz hozzáadásával péppé turmixolják a cellulózt. A kádban a keverőrotor 35-40 °C fokos belső hőmérsékleten 5-8 percen át kevergeti az elegyet. A cellulóz nedvességtartalma 10% körüli, tehát egy általánosan 250 kg-os bála nagyjából 25 liter vizet már eleve tartalmaz.
A hatalmas és modern papírgyártó gép működése egy kívülálló számára szinte felfoghatatlanul bonyolult, pedig a folyamat lényege ugyanaz, mint régen. A pulperezés után kapott pép rostjait összerendezik, majd a tisztítási és csomótlanítási fázisok után létrejövő vékony, nedves papírréteget kiszárítják. A fő különbség abban van, hogy ma minden nagyobb volumenben, irányítottan és gyorsabban történik, ennek megfelelően energiából is jóval több szükséges: Amit korábban a Nap, a szél, vagy épp a folyók biztosítottak, azt ma nagy teljesítményű motorok és gázégők adják.
Amikor az papírpép a sok-sok tisztítási, aprítási fázison és sok-sok csövön és tartályon átjutva az úgynevezett szitára jut, a nedvességtartalma még 90% fölötti. A szita apró lyukakkal teli felületén egyenletesen szétterülő és már megfelelő, rendezett szálakat tartalmazó pépen immár ideálisan végezhető el a víztelenítés folyamata. A cél az, hogy minél rövidebb idő alatt minél szárazabb papír jöjjön létre. Mindezt mechanikus préseléssel, egy óriási szárítóhengerrel és egy 400 ºC-os szárítóbúrával érik el, egy szempillantás alatt.
A szárítási fázisok után keletkezett, 0,1 mm vastagságú és mindössze 5,5% nedvességtartalmú, immár késznek nevezhető papírt a gép az utolsó fázisban kartonból készült, 3 méter hosszú csövekre tekercseli. Amint egy guriga elérte a megfelelő súlyt és hosszt, egy automatizált önjáró kocsira kerül, mindeközben pedig a gép már készíti is be az új kartoncsövet, nincs megállás.
A feldolgozás
A feldolgozó gép “bejáratánál” letekercselő hengerek találhatók, ezek egyrészt biztosítják a gépnek a papír utánpótlást, másrészt ezek révén lehet kialakítani a megfelelő rétegszámot. Ha például két rétegű lesz az adott termék, akkor két letekercselőről érkezik az alapanyag, ha három, akkor pedig háromról. A gép először összeilleszti a rétegeket, majd vízbázisú ragasztóval finoman össze is ragasztja azokat.
Az egyik első, de mindenképpen a leglátványosabb feldolgozási lépés a prégelés. A prégelés során a papírt egy “ellenmintás” hengerpár között futtatják át, ezen préselés hatására kerülnek fel a jellegzetes, tapintható minták a felületre. A mintáknak egyrészt díszítő funkciójuk van, de a papírtörlőnél fontos például, hogy a “dombornyomás” révén megnő a papír felülete, így a nedvszívó képessége is jobb lesz.
A prégelést a perforálás követi, ennek köszönhetően lesz majd a papír lapokra osztható, ezután pedig megkezdődik a papír feltekercselése a jól ismert, belső, újrahasznosított papírból készülő kartongurigára, vagy ahogy szakmai körökben nevezik, dudára.
A duda többnyire újrahasznosított papírból készül, jó tudni viszont, hogy csak a hagyományos, “kidobós” verziók, a manapság elterjedőben lévő, “lehúzható” gurigákhoz “új papír” kell. Fontos még a dudával kapcsolatban, hogy ez felel a wc papír illatáért is, ezt szórják be ugyanis parfümréteggel, ami aztán a fóliában párologni kezd és átjárja a a papírrétegeket is.
A feldolgozási lépések ezzel nagyjából véget értek. Lezárásképp a gép méretre darabolja a még 3 méteres szélességgel rendelkező tekercseket és innentől már a kész wc papír gurigák kanyarognak a szállítópályán.
Az alábbi videóban végig is nézhető a folyamat és választ kaphat mindenki arra a kérdésre is, miért veszünk több wc papírt járvány idején.
/A cikk és a videó a Vajda Papír támogatásával készült./
Gyetván Csaba blogja 