Hogy kiszorul-e valaha véglegesen a készpénz a forgalomból, arra most még nem lehet biztos választ adni. Ami viszont biztos: Az összes Hogyan készül? témám közül talán a bankjegykészítés a legérdekesebb, legexkluzívabb és egyben a legösszetettebb is.
Az alábbiakban próbálom nem túl részletesen, de a legfontosabb pontokat érintve végigvenni mi történik a papírral mire készpénzként forgalomba kerül, de a folyamat teljes megértéshez mindenképp érdemes megnézni a cikk végén található videót is.
1. Bankjegypapír gyártás
A magyar bankjegyekhez a diósgyőri papírgyárban készül a papír, méghozzá gyapotcellulózból. Azért épp ebből, mert a legtisztább cellulózt adó anyag a gyapot. A gyapotcellulóz ívekben érkezik a papírgyárba, ahol első lépésként egy hatalmas, vízzel teli kádban “feloldják” az íveket. A folyamat, azaz a pulperezés során keletkező, pár milliméteres rostszálakat tartalmazó pépes anyag tekinthető a bankjegypapír gyártás alapjának. A kádban apró, UV-ra érzékeny biztonsági szálakat is kevernek a masszához, ez tekinthető az első biztonsági elemnek.
Ez a pép az, amiből aztán a papírgyártó gépen sok-sok egymásra épülő lépésben elkészül a bankjegypapír. A hengerszita, ami egy hengerre erősített sűrű szövésű háló, tulajdonképpen leválasztja a masszát a víztől és az eszköz felületén kialakított nyomat révén felkerül-bekerül a minden bankjegypapíron megtalálható biztonsági elem, a vízjel is. A következő fázisban, a még kvázi “előpapírba” bekerül egy újabb biztonsági elem, a fémszál, majd innentől jó pár nyújtó és szárító lépés következik. Ezek célja a nedvesség folyamatos csökkentése mellett az, hogy végül olyan tökéletes minőségű és erős bankjegypapír szülessen, ami bírja majd a közel 20 tonnás nyomóerőt a bankjegynyomtató gépben. (Az alábbi képeken a hengerszitán található vízjel, a fémszál és a már kvázi elkészült bankjegypapír látható).
A bankjegypapír kap még egy hamisítás ellen védő biztonsági elemet, ez az irideszcens csík. A neve onnan ered, hogy a csík a bankjegyen fény felé fordítva irizál, leginkább arany színt mutat. Még itt a papírgyárban egy vágógép ívekre vagdossa a papírt, egy ívre 28 db bankjegy kerül majd a nyomtatás során.
2. Grafikai elemek, nyomtatás
A budapesti Pénzjegynyomda épülete is a papírgyárhoz hasonló szigorúsággal védett épület, több lépcsős beléptetéssel, sok-sok biztonsági kapuval. Az épületen belül egyébként nemcsak a nyomtatás zajlik, itt dolgoznak a grafikusok is.
És lehet, hogy az egész cikket a grafikával kellett volna kezdeni, hisz miután egy új bankjegy esetében a bankjegy kibocsátója, a Magyar Nemzeti Bank meghatározza a fő irányvonalakat, például, hogy mely történelmi személy szerepeljen az előoldalon és milyen képi elem legyen a hátoldalon, az első lépés, hogy a grafikusok elvégzik a tervek kidolgozását. A grafikusok feladata egyébként nem merül ki ebben, hiszen például a címletek időszakonkénti grafikai megújítását is ők végzik.
Egy bankjegy grafikai elemei két részre oszthatók. Az előoldalon található névérték és portré, valamint a hátoldalon található képi elem, azaz a jól beazonosítható részek a metszetnyomatok. A tízezres esetében a névérték mellett Szent István portréja szerepel a főoldalon, míg hozzá kapcsolódó helyszínként az Esztergomi Bazilika a hátoldalon.
A metszetnyomat mellett van egy alnyomatunk, avagy hátterünk. Az alnyomat kevésbé látványos mint a metszetnyomat, ugyanakkor bizonyos értelemben fontosabb, hisz sokkal több biztonsági elemet rejt. 12800 dpi avagy dot peri inch részletességű az alnyomat, ami lefordítva annyit tesz, hogy 12800 pont található egy inchen, vagyis nagyjából 2,54 centiméteren. Vagyis, amit a szemünk nagyjából összefüggő vonalnak lát, az százszoros nagyításban apró ábrák, motívumok halmaza.
Megvan a bankjegypapír, megvan a grafika, mostmár tényleg jöhet a nyomtatás. Mintegy nulladik nyomtatási lépésként a papírívek az uv nyomtatóba kerülnek, ami címletspecifikus védelmi elemeket visz fel a felületükre. Ezek az elemek UV fény alatt kelnek életre, együtt azokkal a véletlen eloszlású pelyhezőkkel, amiket még a papír pépesítése során kevertek a papírgyárban az anyaghoz.
Az UV nyomtatás után jöhet a a metszet és egy alnyomati ábra nyomtatása, külön-külön nyomdagépen. Érdekességként muszáj megemlíteni, hogy már maguk a nyomdagépekbe szánt nyomólemezek is itt helyben készülnek, ebben a biztonságtechnikai okok mellett az is szerepet játszik, hogy nyomtatás során nagy erőhatás éri a lemezeket, így viszonylag gyakran szorulnak cserére. (Itt most nem részletezem, de a videóból kiderül hogyan készülnek ezek a lemezek.)
A bankjegyeket tehát ívekben nyomtatják, egy ívre 28 darab bankjegy kerül, azért ennyi, mert ez a legideálisabb és legköltséghatékonyabb leosztás.
Miután felkerült az alnyomat, következik, a bankjegy karakterisztikáját meghatározó elemek nyomtatása, azaz a metszetnyomtatás. Ennek során a gép mintegy 20 tonnás nyomóerővel préseli a lemezeket – és ezáltal a tintát – a papírba és itt válik igazán világossá, miért volt oly fontos a sok-sok gyártási lépés a papírgyárban. Megvannak a fő motívumok, megvan a háttér, egyetlen nyomtatási fázis van még, az utolsó lépésben felkerül a bankjegy sorszáma is.
Mostmár csak fel kell darabolni a kész bankjegyekkel teli íveket, ez egy újabb helyszínen és egy újabb gépen történik. A “méretre szabott” bankjegyek még átesnek egy végső minőségellenőrzésen, majd pedig csomagolásra kerülnek és masszív fém konténerekben kerülnek kiszállításra.
3. Készpénzlogisztika
Bár szorosan nem tartozik a gyártáshoz, de a téma nem teljes az MNB Logisztikai központja nélkül, ami – ahogy a nevében is benne van – a forgalomban lévő bankjegyek és érmék logisztikájáért felelős. Innen kerülnek majd kiszállításra például bankjegy automatákhoz, vagy a kereskedelmi bankokba, azaz “forgalomba” a Pénzjegynyomdában elkészült bankjegyek, de minőségellenőrzés céljából a Logisztikai központon időről-időre keresztül fut az összes forgalomban lévő bankjegy is. Nagyon leegyszerűsítve a Logisztikai központ egyfajta puffernek is tekinthető, hisz az egészen modern, több emelet magas “pénzraktár” segítségével képesek az MNB készletszintjeinek megfelelően “logisztikázni” a készpénzforgalmat.
Hogy mit rejt még az épület, hogy hogyan csekkolják le évente forgalomban lévő mintegy 500 millió bankjegy felét, illetve hogy mi történik a forgalomból kivont bankjegyekkel, az is kiderül az alábbi, szokásos Hogyan készül? videóból.
Gyetván Csaba blogja 