Így készül a hullámkarton

Mondják hullámpapírnak, kartonpapírnak, simán kartonnak, de mindegyik elnevezés téves. Helyesen ugyanis hullámkarton, vagy hullámlemez és hiszitek vagy sem, de már több, mint 100 éve velünk van.

Az elv

Az elv, ami alapján a hullámkarton “működik”, nagyon hasonlít az ívhidak – és így például a Hortobágyi kilenclyukú híd – statikájához. Az alsó és felső fedőrétegek adják a stabilitást, szilárdságot, a középső, hullámréteg pedig teherbíró képességet. A teherbíráshoz egy elég szemléletes adat: hasonló súllyal, mérettel, vastagsággal rendelkező fa és hullámkarton táblák versenyéből teherbírás alapján az utóbbi kerülne ki győztesen. A hullámkarton tehát könnyű és masszív, illetve ami ma már egyáltalán nem mellékes: jó párszor újrahasznosítható.

Az alapanyag

Az alapanyag speciálisan erre a célra gyártott többrétegű kartonpapír, ami hatalmas gurigákban érkezik az üzembe. A gurigák csak ránézésre egyformák, belül nem felttélen azok, a többféle típusú végtermékhez (jellemzően dobozhoz) többféle tulajdonságokkal bíró hullámkarton és így többféle alappapír szükséges. Eleve mást kell tudnia például egy költöztető doboznak, mint egy irattartónak, de más-más alappapírt igényelnek a hullámkartont alkotó egyes rétegek is.

A hullámkarton gyártáshoz nagy százalékban használható újrahasznosított papír, hogy pontosan mekkorában, az az adott terméktől függ. Az újrahasznosítási körök során ugyanis a papírt alkotó fa rostok egyre rövidülnek, így a már többszörösen reciklált papír már jóval kisebb strapabírású, mint az elsődleges fából készült alappapír. Az újrahasznosítás egyébként nagyon fontos tényező a hullámkarton gyártás során, erről a későbbiekben még lesz szó.

A gyártás

A Rondo Magyarország egyik legnagyobb és legmodernebb hullámkarton gyártó üzeme, itt néztem a dolgok mélyére. A gyártás alapvetően két nagy fázisra bontható, az első szakaszban elkészül maga a hullámkarton tábla, a másodikban pedig ezekből a táblákból gyártják le a megrendelés szerinti termékeket.

Első lépésben a 120 méter hosszú hullámkarton gyártó gépbe fűzik a gigantikus, több tonna súlyú kartonpapír tekercseket. A fedő retegekkel semmi “extra” nem történik, azokat a rétegeket viszont amikből hullám lesz, némi nedvesítés és felmelegítés után hullámos felületű hengerek között engedik át. A hő és a nedvesség hatására a papír jobban alakítható, könnyebben hullámosítható.

Érdemes megemlíteni, hogy az első hullámkartont egy Albert L. Jones nevű amerikai feltalóhoz kötik, aki állítólag 1871-ben próbaképp engedett át papírt a textilfodrozó gépén.

A hullámosítás után búzakeményítő alapú ragasztót visz fel a gép a hullámok csúcsaira hosszában, ez a kötés rögzíti majd egymáshoz a fedő és a hullámrétegeket. Ezt követően, a már késznek tekinthető végtelenített táblát egy présen engedik át, a ragasztó maximális kötési erejét növelendő.

Alapból három és öt rétegű hullámkarton készül, nyilván minél több a réteg, annál erősebb az anyag. A gép utolsó fázisban a megrendelések alapján méretre darabolja a végtelenített szőnyeget, az elkészült táblákat pedig rakatokba gyűjti.

A feldolgozás, avagy a “dobozgyártás”

Az első gyártási fázis volt tehát a hullámkarton legyártása, a második fázis a feldolgozás. A feldolgozógépeken lesz késztermék a táblákból, avagy lemezekből.

A folyamat nagyvonalakban így néz ki: A hullámkarton gyártó gépnél valamivel kisebb, de szintén hatalmas feldolgozó gépek első lépésben a hullámkarton felületére nyomtatják a grafikai elemeket, majd a továbbhaladó táblákon elvégzik a vágási, avagy a stancolási lépéseket. A gépben dolgozó hatalmas stancaszerszámok felületén kölönböző élek és kések találhatók, ezek vágják végleges formára a termékeket és alakítják ki a hajlítási éleket.

A folyamat során keletkező stancolási hulladék nagyjából 20%-ot tesz ki. Azért, hogy ez tetemes mennyiségű papír ne vesszen kárba, az üzem padlózata alatt egy gyűjtőszalag fut, ami összeszedi és egy bálázó terembe viszi a feldolgozógépek által kivágott papírhulladékot. A lebálázott papírhulladékból a papírgyárban könnyedén “újrapapírt” tudnak gyártani, ami aztán alapanyagként újra felhasználásra kerülhet. A papír teljes életpályája során egyébként 15-18-szor hasznosítható újra, ezután már annyira elrövidülnek a már említett rostok, hogy többször már nem érdemes újrahasznosítani.

A feldolgozó gép utolsó lépésben a megnyomtatott, kivágott, már hajlítási élekkel rendelkező táblákat rakatokba rendezi, körbefóliázza, majd a rakatok a raktárba kerülnek. A raktárban egyébként a raklapok nagy része itt nem fából, hanem szintén hullámkartonból van, ezek előnye, hogy nem kell rakatolni, szállítgatni és tárolgatni őket, hanem ugyanúgy mint a hulladékpapír, használat után ledarálhatók és újrahasznosíthatók.

A fentiekről természetesen van videó is, amiből kiderül hogyan készül az ikeás költöztető doboz, vagy épp az irattartó, de az is, képes-e egy tonnát megtartani négy egyszerű hullámkarton doboz.

A cikk és a videó a Rondo támogatásával készült.