Ha meg kéne találni, mi az a “dolog”, ami a legtöbbször fordul elő a videómban, akkor nagy eséllyel a vonalkód lenne az. Szektortól függetlenül ugyanis a legtöbb gyártó alkalmazza a rendszert: a csomagolás során felkerül a termékek egyedi azonosítója, de sok helyen a gyártási folyamatokat is gyorsítják vele.

Mi ez?

Röviden: a vonalkóddal való egyedi azonosítás az a szisztéma, amit országhatároktól, földrészekről függetlenül mindenhol, mindenki ért, ez a közös, biztonságos nyelv a kereskedelemben. Egy egyszerű szkennelés pillanatok alatt összekapcsolja a fizikai terméket a digitális információval, így biztonságossá és zökkenőmentessé válnak az ellátási láncok.

Történelem

Az 1940-es években a philadelphiai Drexler Egyetemhez egy helyi szupermarket fordult azzal a kéréssel, hogy dolgozzon ki a termékek azonosítására egy olyan rendszert, amivel a pénztári folyamatok felgyorsíthatók. Egy Norman Joseph Woodland nevű hallgatót kezdett el leginkább foglalkoztatni a probléma és a legenda szerint a floridai tengerparton sétálva, a morze kódrendszeren át jutott el a megoldásig. Méghozzá úgy, hogy elkezdte a homokba rajzolgatni a rövid-hosszú kódokat, majd lefelé meghosszabbította a pontokat és vonalakat.

A morze kódrendszer pontjainak és vonalainak meghosszabbítása révén született meg a vonalkód.

Woodland a vonalak révén “beolvashatóvá” tette a morze jelrendszert, már csak azt kellett kivárnia, hogy utolérje az ötletét a digitális technológia, ez az 1970-es évek végére következett be. Az USA-ban a legtöbb bolt ekkorra már rendelkezett lézer olvasóval. Magyaroszágon a sok más szempontból is úttörőnek számító Skála Metro volt az az áruház, ami elsőként, méghozzá 1984-ben bevezette a vonalkódos termékazonosítást.

Kolotkó Mihály miniszobra a Nyugati téren: Skála Kópé és a vonalkód

A GS1 rendszer

Gyorsan kiderült, hogy a vonalkód nem csak egy adott egységen, mondjuk egy bolton belül használható, de a világot átszövő kereskedelmi folyamatokat is gyorsítja, egyszerűsíti. Kellett tehát egy szervezet, aki a rendszert menedzseli, lényegében kiadja a kódokat. Ez lett az 1973-ban létrejött GS1, melynek minden országban egy-egy hivatalos tagszervezete végzi az országon belüli számkiadást, valamint koordinálják a piaci igények mentén a további szabványfejlesztéseket. Az ő kizárólagos képviseletüket látja el idehaza a GS1 Magyarország.

A karakterek

Ma már egyébként több mint egymilliárd terméken található meg a vonalkód a világon és ez azt is jelenti, hogy rengeteg alkalmazási terület van, de az egyszerűség kedvéért maradjunk most a leggyakrabban használt verziónál, a 13 karakteres EAN-nál (egyedi azonosítónál). Általános szabályként elmondható, hogy az első 3 karakter az országot jelöli. (Magyarország országkódja az 599-es), a 4-8 karakter az adott cég azonosítására szolgál, a továbbiak az adott terméket jelölik, végül az utolsó karakter az ún. ellenőrző szám. A rendszer ennél persze sokkal összetettebb, de az alapokhoz ennyi elég.

Az Univer majonézes flakonja az egyedi azonosítóval és egy qr-kóddal

A jövő

Az életünk legtöbb területe a több és több adat felé tart, ehhez pedig nyilván a vonalkód rendszernek is alkalmazkodni kell. A hagyományos, függőleges vonalakból és számokból álló verziót előbb-utóbb felváltja majd mindenütt a 2D-s data mátrix és qr-kód. Ez utóbbit a marketingesek és grafikusok jobban kedvelik, a benne található “szemek” miatt. E kétféle kétdimenziós kód előnye, hogy nagyjából 200-szoros adatot képesek tárolni egy adott termékkel kapcsolatban míg egy 1D-s vonalkód sok esetben az országkódon, a gyártón és a termékazonosítón kívül mást nem tartalmaz. A data mátrix és a qr kód alkalmas a gyártási szám, szériaszám, vagy épp a referenciaszám egyidejű kódolására, de akár egy weboldal linkje is elfér bennük, ráadásul sima optikai képfeldolgozással, azaz akár egy mobil kamerájával beolvashatók, nem kell hozzájuk lézerolvasó.

Data mátrix

Az újgenerációs kódokat ma még inkább PR, marketing célokra használják a cégek, de vannak olyan területek, például az orvostechnikai eszközök, vagy épp a gyógyszerek piaca, ahol már EU-s rendeletek írják elő a 2D-s mátrixok használatát.

Akit érdekel mi volt az első termék a világon, amit “leolvastak”, vagy, hogy mit csinál a GS1, hogyan használják a gyártók, a nagykereskedők, az áruházláncok a vonalkódot a gyakorlatban és mi a jelentősége a világot és az életünket egyre inkább átszövő online kereskedelemben, az nézze meg a videót is.

/A cikk és a videó a GS1 Magyarország támogatásával készült./